Trópusi virágok után trópusi méhek :)

 Kedves Olvasó!

Egy külön (rövid) bejegyzést szentelek a növények egyik ökológiai partnerének, a méheknek. Állatokról eddig kevés szó esett a blogban (csak egy majmokkal való találkozást említettem), pedig vannak szép madarak, lepkék. No, meg (lepke)szúnyogok, de azokról csak rosszakat tudnék írni, így inkább nem teszem. :)

Ma volt egy rövid, de nagyon érdekes találkozásom az egyetemen egy Sylvia nevű professzornővel, aki a trópusi méhek szakértője. Megmutatta az egyik gyűjteményét, amiben olyan megjelenésű méheket láttam, amilyeneket még sosem. Nálunk az aranyos virágbogár néz ki hasonlóan. Teljesen elámultam.  Azt mondta, hogy az ország területén több, mint 200 méhfaj található meg. Bizonyos fajok egyedeinek száma erősen lecsökkent az utóbbi időben, aminek egyik oka az erdőirtás. Ezt szomorú volt hallani.

És mutatok egy képet a "teljes" gyűjteményről:

Az egyik méh nemzetségről mesélt is egy keveset. Ez az Euglossa nemzetség, ami azért érdekes, mert a hím egyedek hátsó lábai jóval nagyobbak, mint az elsők, és illatanyagtartóként funkcionálnak. Ezek a méhek orchideákat látogatnak és hátsó, tömzsi lábukkal begyűjtenek illatanyagokat a virágokról. Ezeket a lábukban tárolják és felhasználják a nőstények csalogatására. Vagyis ezek a méhek feltalálták a "férfi parfümöt" 😀😁

Íme egy "casanova" 💘

Hálás vagyok, hogy még ha röviden is (tudtam volna még hallgatni Sylviát!), de betekintést nyerhettem a trópusi méhek világába!

Virágok (közeledik a tavasz)

💮 Kedves Olvasó!

Az elmúlt hetekben a labormunkáé volt a főszerep, de azért akadt némi időm arra is, hogy tegyek egy-két sétát a városban, a campus-on és a tavaknál.

Úgy látom, hogy néhány növény virágzásnak indult a tavasz közeledtével.

Mutatok néhány szépséges virágot, amikkel jártamban-keltemben találkoztam.

Egy korábbi posztomban már szerepelt ez a faj, az ecsetvirág vagy vörös porvirág (Calliandra haematocephala), de most a teljes növény megjelenését is lefotóztam, és készítettem egy szebb felvételt a virágairól.

 

Ezeket a szép sárga virágokat egy fán fotóztam. A faj a Tabebuia chrysotricha, ami magyarul arany trombitafa. Tavasszal virágzik, gyakran még a levelek kihajtása előtt (ez van most). Őshonos Brazíliában, és kedvelt dísznövény a trópusi területeken.

A teljes fa megjelenése ilyen. A virágzása csak épp most kezdődhetett el. Kíváncsi vagyok milyen lesz teljes virágpompában!

Találkoztam egy különleges fafajjal, teljes virágpompájában. Ez a Callistemon nemzetség egy faja lehet, közismert nevén kefevirág vagy palackkefe fa. Ki lehet találni, hogy honnan kapta a nevét. Díszfaként ültetik itt, ausztráliai származású növény.

Egy további fafaj, ami elkezdett virágozni a Grevillea nemzetséghez tartozhat. Pókvirágnak is szokták nevezni a virágzat alakja miatt. Ez is Ausztáliából származik, itt Brazíliában díszfaként ültetik.

Egy közeli képet mutatok az élénkpiros virágairól (a nemzetségben más színű virágok is előfordulnak).

A következő különleges díszcserjére a campus egyik kertjében bukkantam. Ezt magyarul hívhatjuk aranygyertyának (nekem egyből ez a név ugrott be a virágai láttán). Latin nevén Pachystachys lutea. A brazilok másra asszociálnak a virág láttán, mert itt camarão amarelo (sárga garnéla) néven ismerik.

Hasonló névvel (Camarão-vermelho=garnéla) illetik a Justicia brandegeeana fajt, ami itthon is garnélavirág néven ismert. Érdekessége, hogy a látványos "részek" valójában nem virágszirmok, hanem a színes fellevelek. A valódi virágok fehér, csöves formájúak és a fellevelek közül kandikálnak ki.

Egy különleges virágú, lágyszárú faj a Bulbine frutescens, vagy orange bulbine. Narancssárga bulbine néven fordíthatjuk le. Érdekessége, hogy levelei szukkulensek, jól tűri a szárazságot. A leveleiből kinyert gél az aloe vea-hoz hasonlóan felhasználható. Itt csak dísznövényként ültetik, igazából Dél-Afrikából származik.

Egy másik lágyszárú szépség a tigrisiliom vagy Belamcanda chinensis. Kelet-Ázsiából származik, de dísznövényként sokfelé elterjedt, beleértve Brazíliát is. Nemrégiben átsorolták, újneve az Iris domestica.

És végül mutatok két hibiszkuszt, különböző színvariációkban.

Nagyon örülök, hogy megtapasztalhatom Brazíliában a tavasz közeledtével éledező természet szépségét! 💮🌞

Séta a Campus-on 2

 Kedves Olvasó!

A kísérleteim nagy része lement, az oktatott kurzusom lezárult, így egy kicsit lazább periódus következik. Ezen a héten volt időm újra az egyetemi campus-on sétálni. Az időjárás nagyon kellemes az elmúlt napokban, mert a 30 fokos melegeket követően most 23-25 fok van, napsütéssel, szellővel. Ez a legkedvencebb időjárásom! 😀💛🌞

Korábban már mutattam képet a campus "főutcájáról", de most újra ide teszek egyet, mert annyira jól néz ki!

Azt hiszem az araukária fenyőről is posztoltam már. Most azért írok róla újra, mert találtam néhány szép példányt a campus-on. Latin nevén az Araucaria angustifolia jellegzetes fenyőféle Paraná megyében, és általában Dél-Amerikában is. Nagyon érdekes megjelenésű. Az éghajlatváltozás rosszul érinti, és gyakran látni olyan példányokat, amik ledobták a leveleiket. A campus-on is van szép és kissé viseltesebb példány. A Halley által vezetett növényélettan laborban dolgoznak ezzel a fajjal, a magjait kezelik nano nitrogén-monoxid donorral, és így próbálják meg ellenállóbbá tenni a növényt a szárazsággal szemben.

Sétám közben nagyon megtetszett egy cserje, aminek sárga pompom-szerű virágai vannak. A ChatGPT segítségét kértem a meghatározáshoz, ami szerint a Challiandra nemzetség egyik faja lehet. 

Egy másik szép virágú fáról is volt már szó, de most újra mutatok egy képet a virágról. Ez a Bauhinia variegata, vagyis orchidea fa. A brazilok pata-de-vaca-ként emlegetik, a tehénpatára emlékeztető levélforma miatt. 

Itt is találkoztam azáleával, legalábbis szerintem az. Dísznövényként ültetik itt.

Találtam a campus-on fuksziát is. A nemzetség valamelyik faja lehet. Maga a nemzetség Dél-Amerikából származik, és gyakran ültetik dísznövényként. Nagyon mutatós virágai vannak.

Ezeket a szép növényeket találtam a sétám során. 

 

Pálmafa

 Kedves Olvasó!

Nem szaporodnak mostanában úgy a blogbejegyzések, ahogy szeretném. Túlságosan lefoglalnak és kimerítenek a kísérletek és az oktatás. De ma kedvem és erőm támadt megírni egy régen tervezett bejegyzést.

Úgy gondoltam, hogy szentelek egy külön bejegyzést a pálmafának. Ez az egyik oka annak, hogy olyan különleges és exotikus ország ez számomra. Lépten-nyomon gyönyörű pálmafákat látni...

...a városban

...az egyetemen

Itt Brazíliában gyakran ültetik a Roystonea regia nevű fajt, ami magyarul a kubai királypálma. Ennek jellemzője az egyenes, sima, szürkésfehér törzs, a törzs tetején zöld “koronanyak” és az ívesen lehajló, sűrű, zöld levélzet. A pálmafák érdekessége, hogy nem csak díszfaként ültetik és használják itt, hanem élelmiszernövény is.

Egy másik, Brazíliában őshonos pálmafaj az Acai pálma, amit a gyümölcséért, a pálmatörzs belsejéért és a faanyagért termesztik.

Az acai egy kis, sötétlila bogyós gyümölcs, amely nagyon hasonlít kinézetre az áfonyához.

Csatolok róla egy internetről származó képet.

Többször is ittam már gyümölcslevet, amit acaiból készítettek. Érdekes, édes, semmire sem hasonlító íze van.

A pálma húsát zöldségként fogyasztják. Ezt a levelek alatti zöld részből nyerik ki, savanyítják és húsok mellé fogyasztják zöldségként. Ezt is kóstoltam, és nekem ízlett, mert az otthoni savanyúságokra emlékeztetett. 😋

Így néz ki:

Ennyi volt ez a rövidke bejegyzés a pálmáról.

Séta az Igapó-tónál: növények :)

 Kedves Olvasó!

A múlt héten csodás idő volt, és volt egy szabad fél napom, ezért úgy döntöttem, hogy elsétálok az Igapó-tóhoz. Ez már a második alkalom volt, hogy itt jártam. A megérkezésem utáni másnap, Halley és Rafael elvittek ide sétálni. 

Az Igapó-tó valójában egy folyóból duzzasztott tóegyüttes. Négy tóból áll, és a helyiek elmondása szerint a város egyik központi látványossága és szabadidős helye.

Térképen így kell elképzelni ezeket a tavacskákat:

A lakásomhoz legközelebb eső tó a második (Igapó II), de ez is 30 perc séta. Nagyon kellemes sétaútvonal van a tó körül, tele fával. Ami itt nagyon tetszik az az, hogy táblákkal jelölik az őshonos növényeket, tehát olyan a tópart mint egy arborétum. 💚

Mutatok néhány jellegzetes fafajt.

Ez itt az Araucaria angustifolia (Bertol.) Kuntze. Egy örökzöld fenyőféle, ami a déli féltekére jellemző. A sao paolo-i botanikus kert múzeumában le tudtam fényképezni a fáját, ez egy korábbi posztomban megtalálható. A globális felmelegedés és szárazodás megviseli ezt a fajt, látni sajnos szenvedő példányokat. 

Ez a példány éppen egészen jól néz ki, de a többi faj lombkoronája miatt nem látható rendesen. Keressétek a fenyőt a képen! :)

Itt mint aljnövényzet nőnek azok a növények, amiket mi otthon exotikus szobanövényként tartunk.

Pl: a filodendron (Philodendron bipinnatifidum)

vagy az anyósnyelv (Dracaena trifasciata)

Láttam egy szép virágú, érdekes levelű fát. Ez az ecsetvirág vagy vörös porvirág (Calliandra haematocephala). A hüvelyesek családjába tartozik, és kedvelt trópusi dísznövény. Ezt teljes egészében nem fotóztam le sajnos, csak a virágát, levelét:

Egy másik, gigantikus fafaj a Guapuruvu (Schizolobium parahyba). Magyar neve nem igazán van, esetleg brazíliai sárgafának lehet fordítani.

Gyorsan és hatalmasra növő fa, tavasszal-nyáron virágzik, és nagyon látványos sárga virágai vannak. Sajnos ezt most nem láthatom, de azért az internetről loptam egy fotót a virágzó fa megjelenéséről:

Egy másik, virágzásakor látványos trópusi fa a Monguba (Pachira aquatica). Dél-Amerikában nedves, mocsaras élőhelyeket elterjedt. Én a tóparton fotóztam le egy példányát, ami ebben az időszakban nem túl látványos.

Internetről származó fotóval megmutatom a virágát, ami különleges.

Egy utolsó fafaj a tóparti sétámról az Aroeira-salsa (Schinus molle). Szerintem látványos lombozatú, tetszenek a levelei. Ez sem virágzik most, és a termését is csak internetről származó fotóval tudom megmutatni alább.

Ez egy idősebb példány:

Ez egy fiatal példány. Szépen látszanak a levelei:

A termése élénkpiros, bogyós.

Azt hiszem a végére értem a fafajokat bemutató, tóparti sétás posztomnak. Természetesen van még rengeteg növényfaj, amit nem láttam (és lehet, hogy nem is fogok), de remélem sikerült betekintést nyújtanom az itteni érdekes növényvilágba. Persze a további, utamba akadó növényfajokat is megmutatom majd. 😊

 

Kutatásom (közérthetően)

 Kedves Olvasó!

Gondoltam írok arról is, hogy mi az, amit idekint kutatás címszó alatt csinálok. Az Állami Eötvös Ösztöndíj pályázatomban fel kellett vázolnom egy kutatási tervet. Azt már látom, hogy ehhez képest módosulni fog az, amit ténylegesen csinálok, de ez nem gond. Ezeket a kutatási terveket kellő rugalmassággal kell kezelni. 😊 Megpróbálom közérthető módon leírni a munkámat. A kutatótársaim elnézését kérem, hogy nem használom a fluorofór, szuszpenzió, konfokális mikroszkóp, nanopartikulum, totál reflektancia röntgensugár fluoreszcencia stb. szakszavakat. 😁

Két részprojekt megvalósításához kezdtem hozzá. Az első célja, hogy összehasonlítsuk modellnövények gyökerének cinkion felvételét többféle, méretében, felületi töltésében és származásában eltérő cink (Zn) nanorészecske jelenlétében. A növényeket néhány óráig kezeljük többféle koncentrációjú nanorészecskével, majd egy fluoreszcens festékkel jelöljük őket és  mikroszkóppal vizsgáljuk a Zn ion felvételt, elhelyezkedést főként a gyökerekben. Ez egy rövid időtartamú, így többször ismételhető vizsgálat, ami a szoros időbeosztás miatt előnyös. Az a feltételezésünk, hogy különbség adódik majd a növénybéli Zn mennyiségében, elhelyezkedésben a nanorészecskék eltérő tulajdonságainak köszönhetően. A mikroszkópos vizsgálat mellett, magukat a nanorészecskéket is vizsgáljuk itteni fizikusok segítségével. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy különböző tulajdonságú nanorészecskék mennyi cinket tartalmaznak. Tervezzük, hogy a növénnyel való inkubáció után visszamérjük a cinktartalmat a kezelőoldatban, vagyis csinálunk egy előtte-utána elemzést is. Ezek a vizsgálatok már folyamatban vannak.

A másik részprojektben egészen parányi nanorészecskéket, kvanumpontokat használok. Ezek azért szuperek, mert önmagukban fluoreszkálnak, így nem kell festeni a gyökereket, hogy látszódjanak. Plusz kis méretük miatt nagy valószínűséggel jutnak be a növényekbe. Ezt a modellt használom arra, hogy megvizsgáljam az egyik felvételi folyamat szerepét a kvantumpontok növényi gyökérbe való bejutásában. Ehhez a vadtípusú növény mellett mutáns növényt és gátlószereket használok. Ez a részprojekt még csak annyiban kezdődött el, hogy a növényeket elültettem, növekednek, és "várják", hogy megkapják a kvantumpont kezelésüket. Mindkét projekthez a nanorészecskéket Sao Paoloban, Dr. Amedea Saebra csapata készítette és jellemezte. 

Ebben az épületben van a mikroszkóp, amivel a kísérleteket végzem, egy PhD hallgató Amanda Martins segítségével. Nagyon tetszik nekem ez a falfestés! 💗

Analízis közben:

Szóval nagyjából ezeket a kísérleteket fogom elvégezni illetve kezdtem el. Az időm nagyon szűkös sajnos, mert augusztus 15 körül be kell fejeznem a munkát. Azokat a kísérleteket, amikre nem jut idő (pl. ismétlések), Rafael be tudja majd fejezni. Legalábbis ezt ígérte 😁

Workshop előadás_2025_06_23 (és egy édesség)

 Kedves Olvasó!

Mielőtt kiutaztam, Halley megkeresett azzal, hogy részt vennék-e egy helyi workshop-on (kis konferenciaszerűség), amit a hallgatók szerveznek a tanáraik segítségével végülis saját maguknak. 

Természetesen igent mondtam, úgyhogy bevettek a programba. A rendezvény portugál nyelven zajlik, én voltam az egyedüli, aki angolul tartott előadást. 40 perces előadást kellett tartani, elméleti háttérről és kutatási eredményekről. A szekció, amibe engem és Halleyt beosztottak a nanorészecskék köré szerveződött. A szekcióban hárman adtunk elő. Jómagam, Halley és egy mikrobiológus kutató. 

Érzésem szerint jól sikerült az előadás, összeszedett volt, és minden elmondtam, amit akartam. A témám ez volt: "Biochemical aspects of plant-nanoparticle interactions", vagyis a növény-nanorészecske interakciók biokémiai aspektusai. 

Íme néhány "paparazzi fotó" (Halley telefonja nem a fotózás csúcstechnológiája) :)

És el kell mondanom, hogy nagyon kedvesek a hallgatók és a kutatók is. Többen megdicsérték az előadást, szinte szuperlatívuszokban beszéltek róla. Ez nagyon jól esett/esik, de biztosíthatok mindenkit, hogy annyira nem volt "elképesztő, csodás és nagyszerű", mint ahogyan emlegették. 😊 Szerintem ez nagyrészt udvariasság és kedvesség a részükről. 💓

Kaptam egy kedves ajándékcsomagot, benne egy szuper bögrével. Még nem volt bögrém itt az egyetemen, szóval pont jól jött :)

És kaptam portugál nyelvű, a részvételt igazoló oklevelet is (menő!):

Volt egy kellemes kávészünet, ahol kóstoltam ezt-azt. Volt mini kosínnyá (a töltött krokett), amiből gyorsan be is faltam 3 db-ot. 

Kóstoltam egy édességet, amit ők "carolina" néven emlegetnek. Másnéven "bomba de chocolate". Ez egy kisméretű, égetett tésztából készült fánk, amit karamellkrémmel töltenek meg (ezt doce de leite-nek hívják), esetleg vaníliakrémet is használhatnak. A tetején csokimáz van.

Én a karamellásat kóstoltam, és nagyon bejön 😋😍 Fogok még ilyet keresni valahol, amíg itt vagyok!

Ez volt a hét indító worshop-os napom, holnap újra bevetem magam a laborba! :)