Kedves Olvasó!
A sao paoloi kalandok második napján Talitával látogatást tettünk egy nitrogén-monoxidos (NO) ismerősömnél, Dr. Luciano Freschinél. Csak az előző héten szóltam neki, hogy itt vagyok, mennék hozzá, és nagyon kedvesen azonnal meginvitált az egész napra. Eljött értünk autóval, és kb. 1,5 órás utat követően odaértünk az egyetemre, ahol Luciano dolgozik. Ez az egyetem a Sao Paolo-i Egyetem (Universidade de Sao Paolo, USP), ami hatalmas területen található. Hallgatóik száma "csak" kb. 60 ezer, ami a Szegedi Egyetem hallgatói létszámánál kisebb, de a karok épülete sokkal nagyobb. Úgy érzem, hogy Magyarországon minden össze van tömörítve az itteni állapotokhoz képest. Nagy, tágas laborok jellemzőek, amikből sok is van. Szóval helyszűkére nem panaszkodhatnak. 😁
Luciano a Növénytani Tanszék docense, és főként növényélettani tárgyakat oktat. Kutatási területe kettős: a fényjelátvitellel foglalkozik, emellett pedig van 1-2 projektje nitrogén-monoxiddal kapcsolatban is. A kedvenc növénye a paradicsom, jó kis mutánsai vannak belőle.
A meghívás keretében sort kerítettünk egy előadásra is, melyben bemutattam a pályámat, hogyan váltottam háttérproblémát mindig fókuszban tartva a NO-t. És mutattam új eredményeket is a nanorészecskékkel kapcsolatban.
A rövidebbre tervezett előadás végül másfél órás lett, dehát így van ez, ha az embernek a saját témájáról kell mesélnie...😁
Az előadáson főként PhD hallgatók és posztdokok vettek részt, de eljött 1-2 csoportvezető is, akikkel jót beszélgettünk pl. sejtfalról vagy pollentömlőről. 😍
Ezt követően Luciano meghívott bennünket ebédelni egy nagyon kellemes étterembe a campus-on, ahol szabadszedéses volt az étkeztetés.
Ebéd után Luciano megkérte két hallgatóját, hogy mondják el legújabb eredményeiket, így a lányok előadást tartottak. Szuper projektek, szép eredmények hangzottak el. Próbáltam hasznos kérdéseket feltenni, és talán sikerült is.
Záróprogramként ellátogattunk az USP innovációs központjába, ahol annak vezetője Dr. Levi Pompermayer Machado vezetett körbe minket. Csilli-villi laborokat láttunk, a legmodernebb műszerekkel felszerelve. Ezek a laborok cégek számára lettek kialakítva, akik borsos bérleti díjat fizetnek az egyetemnek. Ez az innovációs központ fenntart egy magánegyetemet is (Inteli a neve). Láttunk egy tantermet, ami sokkal inkább hasonlított egy tárgyalóhoz, mint tanteremhez. A frontális oktatás helyett, szemináriumszerű az oktatás itt, problémamegoldásra kiélezett fókusszal. Mindezt drága tandíj fejében persze.
A képen balról jobbra: Dr. Talita Amador, Dr. Levi Pompermayer Machado, jómagam és Dr. Luciano Freschi.
Ezek után Luciano volt olyan kedves és hazafuvarozott bennünket, ami a sao paoloi csúcsforgalomban nem volt kis kihívás. 😐
Hosszú, fárasztó, és egyben nagyon izgalmas nap volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése